Miért jó, hogy létezik más megoldás?
Nők millióinak életét tették egyszerűbbé a fogamzásgátló tabletták. Vajon ez a lehetőség tényleg megoldotta a biztonságos családtervezés problémakörét? A ma kapható készítmények már sokkal kevesebb mellékhatással bírnak, mint elődeik, de korántsem veszélytelenek.
Hogy megértsük, ennek ellenére miért terjedtek el világszerte csekély fenntartással, ahhoz érdemes vetnünk egy pillantást a fogamzásgátlás történetére.
A nők fontosabbnak tartották a célt, mint a biztonságot
Az óvszer kezdetleges változatát Egyiptomban már K.e. 1350-ben alkalmazták, de az Ókorban használt hüvelyi kémiai fogamzásgátló anyagokról is találhatunk feljegyzéseket. Például; elterjedt módszer volt az ecetsavas hüvelyöblítés és egyéb – sajnos sokszor mérgező vegyületek – lokális alkalmazása. Méhen belüli fogamzásgátló eszközt mintegy 3000 évvel ezelőtt próbáltak először bevetni a nők a nem kívánt terhesség megelőzésére. Például; csirkék mellcsontjából készítettek speciális tárgyat ezzel a céllal. Látható tehát, hogy semmi se volt drága az emberiségnek. Ahogy mondani szokták: egy nő két célért hajlandó bármire: hogy szülessen, illetve hogy ne szülessen gyermeke. A hormonális fogamzásgátlás alapötlete 1920-ban merült fel, de 1956-ig tartott, míg meg is jelent az első kombinált készítmény Amerikában. A szerek alapvető hatásmechanizmusa lényegében nem változott. Bár a gyógyszercégek költséget nem kímélve tökéletesítik termékeiket és a készítmények biztonságossága rengeteget fejlődött. Veszélytelen tablettát nem sikerült gyártani. Persze minden hatásos gyógyszernek lehetnek mellékhatásai, amelyeket a gyártó minden esetben fel is tüntet a betegtájékoztatón. Miért kell külön beszélnünk a fogamzásgátló tabletták veszélyeiről?
Csupán lehetőség – de súlyos!
Sokan nincsenek tisztában ezekkel a veszélyekkel. Ez azért is probléma, mert vannak olyan állapotok, amelyekben a szerek szedésének kockázata drámai mértékben megnő.
A hormonszedés, bár kisebb eséllyel, mint a kezdeti nagydózisú hormont tartalmazó tabletták idejében, de még mindig trombózist, szívinfarktust, stroke-ot, tüdőembóliát, vese artéria érrögösödést, vesekárosodást, valamint időszakos vagy teljes vakságot okozhat, mivel növeli a vérrögképződés veszélyét a szervezetben. Akinek a vérrögképződésre az átlagnépességnél nagyobb esélye van, például azért, mert a családjában fordult már elő ilyen betegség, egyéb kardiovaszkuláris rizikóval járó kórral él együtt vagy dohányzik, annak szervezetében a tablettaszedés megsokszorozza ezt a veszélyt.
A fogamzásgátló szerek felelősek lehetnek továbbá a vérnyomás kóros emelkedéséért, és a véralvadás normális mechanizmusa is megváltozhat hatásukra, különösen (de nem kizárólag) a 35 év feletti nőknél.
Rák-kockázat
A méhnyakrák kialakulására is nagyobb esélyük van az így védekező asszonyoknak. A méhnyak sejtjeinek kezdődő rosszindulatú folyamata vírusfertőzés okán alakul ki, és mivel a tablettát szedő nők ritkábban kérik meg partnerüket óvszer használatára, körükben gyakoribb ez a gond. A rákmegelőző állapot pedig a tablettát hosszú idő óta szedő nők körében négyszer nagyobb eséllyel válik súlyosabbá.
További rizikók
Szintén nem törvényszerű, de előfordulhat továbbá, hogy a mell érzékennyé és/vagy csomóssá válik, valamint beindulhat a tejelválasztás, vérzészavarok jelentkezhetnek. A listát kiegészíthetjük még a libidó csökkenésével, hasi panaszokkal (felfúvódás, görcsök), súlynövekedéssel, vagy épp az ellenkezőjével –csökkenéssel, émelygéssel, hányással, vízvisszatartással, hüvelygyulladással vagy –fertőzéssel, látászavarokkal, epehólyag-, illetve májbetegséggel.
Beállunk a sorba?
A fogamzásgátló tabletták esetleges mellékhatásai bárkit érinthetnek. A többségnél nem lépnek fel, de mindenkinél megvan erre a lehetőség. A rizikót növeli a dózis nagysága, de nem csak azon múlik, hogy esetünkben megtörténik-e a baj. A családtervezésre ma már léteznek biztos és biztonságos, egyéb teljesen hormonmentes módszerek is. Egyéni döntés, hogy beállunk a sorba, vagy nem kockáztatunk.
Források:
The Lancet: Effect of oral contraceptives on risk of cervical cancer in women with human papillomavirus infection: the IARC multicentric case-control study