A fogamzásgátló tabletták szedésének sokféle negatív következménye lehet. Ezek egyike a trombózis. Mennyire vagyunk tisztában azzal miről is beszélünk ilyenkor, milyen komoly következményekkel jár, illetve mekkora a kialakulásának tényleges esélye? Kérdéseinkre Prof. Dr. Rókusz László, az MH Egészségügyi Központ Honvédkórház I. Belgyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosa segítségével keressük a választ.
A hormontartalmú fogamzásgátlók a vér alvadási rendszerét a fokozott alvadékonyság irányába tolják, így fennáll az esély a vérrögképződés vagyis trombózis kialakulására. Mélyvénás trombózisról akkor beszélünk amikor a végtagok, leggyakrabban az alsó végtagok mélyen futó gyűjtőereiben vérrögök alakulnak ki. Az esetek mintegy felében ezek a rögök nem tudnak kitapadni, elvándorolnak, majd a tüdő vénáiba is eljutva akár halált is okozhatnak.
Kiben alakulhat ki a trombózis? A dohányzás tényleg komoly szerepet játszik ebben?
A trombózis bárkiben kialakulhat, kortól függetlenül. Vannak azonban hajlamosító tényezők, amelyek meglétekor fokozott rizikóval kell számolni. Ilyen pl.: a terhesség, daganatos betegség, agyvérzés, elhízás, dohányzás, hosszan tartó ülés, fekvés, lábtörés, medencesérülés és egyes genetikai eredetű véralvadási zavarok. Ezek kombinációban való előfordulása megemeli a kockázatot. A leggyakrabban említett genetikai betegség, a Leiden mutáció és a fogamzásgátló tabletta használata együtt sokszorosára emeli a rizikót.
Annak, aki dohányzik, abszolút ellenjavallt a tabletta szedése.
Hogy mennyire gyakori a trombózis azt jól mutatja, hogy tavaly a Honvédkórház I. Belgyógyászati osztályán kb. 200 beteget kezeltünk tüdőembólia miatt melyek fele alsó végtagi vérrögből alakult ki. A 40 évnél fiatalabb korosztályból, azok közül, akiket tüdőembóliával kezeltek, több mint 70%- a szedett hormonális fogamzásgátló tablettát.
Ezeknek a betegeknek 20-30%-ban fordult elő a családban korábban trombózisos megbetegedés.
Hogyan lehet tudni, hogy van- e ilyen genetikai betegségem? Kérhetem ezt a vizsgálatot?
Ez ugyan logikusnak tűnő megoldás lenne, csakhogy egy ilyen vizsgálat igen drága. Természetesen, ahogy Nyugat Európában a menedzserszűrés, úgy itthon is elérhető magán vizsgálat, saját költségen. Mivel ez óriási többletköltséget jelentene az egészségügyi rendszernek, csak azokban végzik el ezt a vizsgálatot, akiknek a családjában előfordult már tromboembóliás betegség. Ennek felderítésére pedig egyedül az orvosi kérdések szolgálnak. Ezért nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a felmenőink között előforduló betegségekkel, illetve saját egészségünk, olykor életünk védelmében, az orvos kérdéseire mindig pontosan válaszoljunk.
Alkalmazhat-e hormonális fogamzásgátlást az, akinél a trombózisra genetikai hajlam áll fent?
Akinek mindkét szülőjénél jelen van a Leiden mutációt tartalmazó gén, annál 80-90-szeresre emelkedik a kockázat. Ebben az esetben a tabletta szedése abszolút ellenjavallt.
Honnan lehet felismerni a mélyvénás trombózist?
A kezdeti tünet a végtag duzzanata, fájdalma, feszítő érzete. Ha a márleszakadt vérrög a tüdőbe jutott, nehézlégzés jelentkezhet. Sajnos gyakran a beteg összeesik és ez lehet az első tünet. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a lábduzzadás nem feltétlenül enyhe tünet. Gondoljunk erre akkor, ha nem előzte meg baleset, sérülés, illetve fokozottan, ha a kockázati tényezők is fennállnak. Akár mindkét lábon lehet, illetve nem típusosan az esetek mintegy 20 %- ban a karon is lokalizálódhat.
Mik a leggyakoribb tévhitek a trombózis kapcsán? A visszér tágulat például valóban fokozza a kockázatot?
A visszér tágulat fokozott kockázatot jelent, valóban. Ilyenkor érdemes angiológus szakorvossal konzultálni, és nem csak az esztétikai szempontok miatt. A kompressziós harisnya is sokat segíthet. Gyakori tévhit, hogy akinek genetikai hajlama van a trombózisra, annál a tabletta szedése utáni első évben kialakulhat a betegség. Ez így nem igaz, akár évekkel később is jelentkezhet a trombózis.
Fontos eloszlatnunk azt a tévhitet, hogy a repülés, a levegőben töltött idő vagy az emelkedett légnyomás okozhat trombózist. Itt az ok valójában a hosszan tartó mozgáshiány, ami ugyanígy fennáll hosszú ülést kívánó foglalkozásoknál, vagy ha valaki hosszan fekszik ágyban egyéb betegség miatt, illetve, ha a végtag gipszben van, és ezért akadályozott a mozgatása.
Bár a hormonális fogamzásgátló tabletták nagyon elterjedtek ma Magyarországon, fontos, hogy megfontoltan döntsünk és óvatosan, felnőtt módjára alkalmazzuk ezeket a készítményeket, esetleg tájékozódjunk egyéb módszerekről.
