Mi jut eszedbe először, ha a biztonságos fogamzásgátlás kerül szóba? Mindenki ismer egy vagy több módszert, de sokan talán nem is tudják, hogy melyik a legjobb fogamzásgátló módszer a terhesség elkerülésére. Cikkünkben próbára tesszük a fogamzásgátló módszereket!
A legtöbb nő szinte azonnal az óvszerre és/vagy a fogamzásgátló tablettákra gondol, mint hatékony módszer. Ez teljesen érthető, hiszen a párkapcsolatban élő nők 36,8%-a óvszerrel, 30,5%-a pedig hormontartalmú tablettával védekezik.
„Hódítanak” még az ún. természetes módszerek, ezeket 13,4%-ban alkalmazzák a nem kívánt terhesség megelőzésére. Természetes módszerek alatt jellemzően a megszakításos közösülést (8 %) és a naptármódszert (2 %) értjük. A vizsgálatban említésre kerültek még a lokális szerek és a hüvelyi pesszárium is.
Figyelemre méltó, hogy a nők csupán 18 %-a él intrauterin, azaz méhen belüli fogamzásgátló eszközökkel. Ezen kívül, használatban vannak még (1,3 %) egyéb hormonális fogamzásgátlási módszerek, mint például az injekció, a hüvelygyűrű, az implantátum és az ún. esemény utáni (72 órás), vagy más néven sürgősségi tabletta.
Minél többet ismerünk, annál nagyobb valószínűséggel választjuk a számunkra legjobb fogamzásgátló módszert!
Ilyen széles tehát a fogamzásgátló módszerek skálája, mégis nagyon kevés nő van tisztában a lehetőségek többségével, vagy nem bíznak meg más módszerekben. Így rutinból a tablettát és/vagy az óvszert választják a nem kívánt terhesség elkerülésére. Pedig a módszerek skálája pont azért ilyen széles, mert senki sem egyforma – mindenki számára más lehet a legjobb fogamzásgátló módszer! Kezdve az érzékenységtől, a különféle hormonális betegségeken át az egyszerű praktikumig (mint a nemi betegségek elleni védelem foka) minden nőnek érdemes mérlegelnie a lehető legtöbb módszert – akár saját egészsége érdekében is.
Nem elég azonban tisztában lenni a lehetőségekkel, a választáshoz szükséges azt is tudnunk, hogy egy-egy fogamzásgátlási módszer mennyire megbízható, ha a teherbe esésről van szó. Ezt a tényezőt azonban a választás során nem minden nő veszi figyelembe. Sokszor inkább kényelmi, vagy érzelmi szempontok alapján döntenek és legtöbbször nem is gondolják, hogy ezzel a nem kívánt teherbe esés kockázatát akaratuk ellenére növelik.
Honnan tudjuk meg, hogy melyik fogamzásgátló módszer mennyire hatékony?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2016-os kimutatása alapján, ha a nők semmilyen védekezési módszert nem alkalmaznak, egy éven belül 85 %-uk teherbe esik. Spermicidek használata esetén az első évben, tipikus használat mellett teherbe eső nők aránya 28 %. Naptár módszerek használata mellett a nők 24 %-a, megszakított közösülés esetén pedig 22 %-uk esett teherbe az első évben. A naptár módszerek alkalmazása esetén a gondot legtöbbször az okozza, hogy a nők nincsenek tisztában azzal, hogy a ciklusuknak csak a második fele fix. Ez azt jelenti, hogy a peteérésig eltelt idő változhat. Csupán a peteérés és a menstruációs vérzés megjelenése közötti idő állandó, így tehát a peteérés napjának kiszámolása kevéssé megbízható.
Kondom használata mellett a teherbeesési arány 18 %-ra és 21 %-ra változott, attól függően, hogy férfi, vagy női kondomot alkalmaztak a felek. Ez esetben a legtöbbször mechanikus okok, szakadás, lecsúszás, felhelyezési, illetve alkalmazási hibák vezetnek a nem kívánt terhességhez.
De mit is jelent a tipikus használat?
Vegyük például a fogamzásgátló tablettát – bárkinek, aki szedett már ilyen tablettákat, és csak egyetlen szemet is elfelejtett bevenni, ismerős lehet az a hirtelen ijedtség és szorongás, amit akkor érzett, amikor rájött, hogy kimaradt egy szem gyógyszer. Ez, akármilyen gondosan és nagy odafigyeléssel szedjük is a tablettát, bármikor megtörténhet. Már ez az egyetlen egy kimaradt tabletta is jelentősen megemeli a teherbe esés kockázatát. Természetesen, minél rendszertelenebbül szedi valaki a tablettát, annál valószínűbb a teherbe esés lehetősége.
Tehát a tipikus használat azt jelenti, hogy ha nem 100%-os gondossággal, nem a legtökéletesebb odafigyelés mellett történik a használat, akkor ilyen arányban fognak alakulni a nem kívánt teherbe esések számai.
Azon nők közül, akik fogamzásgátló tablettákat alkalmaztak a nem kívánt terhesség elkerülésére, a nők 9 %-a esett teherbe az első évben. A tabletták hatástalanságát szintén több tényező okozhatja. Ilyen például a különböző gyógyszerekkel való kölcsönhatás, hiszen sokszor eszünkbe sem jut, hogy egy-egy gyógyszer akár hatástalaníthatja is a fogamzásgátló tablettát. De előfordulhat az is, hogy hányás, esetleg hasmenés hatására a tabletta hatóanyaga még a felszívódás előtt kiürül a szervezetből. Hasmenés okozója lehet például a laktóz intolerancia, ami különösen releváns ha tudjuk, hogy sok fogamzásgátló tabletta tartalmaz laktózt. A tabletták esetében további problémát okozhat még a vivőanyag-allergia miatti felszívódás csökkenés is.
Az implantátumot használó nők kevesebb, mint 1%-a esett teherbe az első évben, és szintén kevesebb, mint 1 % esett teherbe azon nők közül, akik hormonmentes méhen belüli eszközt, választottak a teherbe esés elkerülésére.